Középiskolai felvételi: mától lehet módosítani a jelentkezést

Mutatjuk, meddig lesz lehetőségetek a módosításra.

  • Tornyos Kata

Azoknak a diákoknak, akik valamilyen, négy, hat- vagy nyolcosztályos középiskolába jelentkeztek, április 8-10. között lehetőségük nyílik a KIFIR rendszerben a tanulói adatlapok módosítására, így akár a sorrendjük megváltoztatására is. Ezt akkor érdemes fontolóra venni, ha idő közben valami miatt meggondoltátok magatokat, és egy korábban hátrébb sorolt intézménybe szívesebben kerülnétek be, mint például a jelentkezési listátok első helyén álló középiskolába.

A módosító tanulói adatlapokat április 10-én továbbítják az általános iskolák (vagy a szülők) az Oktatási Hivatalnak (OH), ami aztán április 12-ig elküldi a középfokú intézményeknek a hozzájuk jelentkezett diákok listáját ABC sorrendben. Az OH ezt követően a módosító tanulói adatlapok alapján április 17-ig kiegészíti a jelentkezettek listáját, a középfokú intézmények igazgatói pedig az ideiglenes felvételi rangsort április 22-ig juttatják el a Hivatalnak, ami a végeredményt az igazgatói döntések és a tanulói adatlapok egyeztetése alapján alakítja ki és küldi el a középiskoláknak.

Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni. Nem lehetséges továbbá a tanulói adatlapon megadott tanulmányi terület törlése sem – figyelmeztet az OH.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde