2469-en jelentkeztek idén első helyen valamelyik államtudományi szakra, az összes jelentkezések száma mintegy 8 ezer volt. Mutatjuk a legnépszerűbb államtudományi szakokat.
Aki államtudományi képzésre jelentkezik, olyan érdekes szakok közül választhat, mint például a katonai logisztika, katonai vezető, a bűnügyi vagy éppenséggel a közigazgatás-szervezői. Az idei felvételi eljárásban az alábbi államtudományi szakokra jelentkeztek a legtöbben az első helyen:
Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi általános felvételi eljárásban összesen 1921 fő került be valamilyen államtudományi képzésre, a legtöbben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.
Mekkora fizetésre számíthattok államtudományi diplomával?
Jó, ha tudjátok, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer a 2019/2020-as tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikái alapján a legjobban fizető friss diplomás államtudományi terület 2022-ben a katonai infokommunikáció volt bruttó 636 ezer forintos átlagjövedelemmel, amin mindössze 17 fő végzett. A végzettek több mint 92 százaléka diplomás munkát végez, az első munkavégzésig eltelt időszak pedig kereken egy hónap.
A második legjobban fizető államtudományi terület a katonai vezető, amin már valamivel többen szereztek diplomát, összesen 30 fő végzett a 2020-as tanévben, akiknek az átlagjövedelmük bruttó 605 ezer forint. A végzettek kevesebb mint egy hónap alatt tudtak elhelyezkedni, 96 százalékuk diplomát igénylő munkakörben. Későbbi tanulmányokat mindössze az alapdiplomát megszerzők 10 százaléka folytat.
A lista harmadik helyére pedig a rendészeti igazgatási alapképzés került fel bruttó 472 ezer forintos átlagjövedelemmel. A végzettek száma ezen a képzésen 2020-ban 72 fő volt, a három felsorolt képzés közül pedig itt van a legnagyobb hajlandóság a későbbi tanulmányok folytatására. A végzettek 44 százaléka választotta, hogy a diplomája megszerzését követően valamilyen más képzésen tanul tovább.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
