Részletes adatokat közölt az Oktatási Hivatal.
8323 tételes Excel-táblázatban tett közzé részletes adatokat az Oktatási Hivatal arról, hogy a 2024-es felőoktatási felvételi jelentkezés során hányan jelentkeztek az egyetemek egyes képzéseire.
A táblázatban jelölik többek között azt is, hogy az adott egyetem állami, alapítványi vagy egyházi fenntartású, továbbá a képzés nyelvét és a finanszírozási formáját is.
Külön sorban láthatjátok tehát, hogy az ELTE magyar nyelvű, államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment szakára hányan jelentkeztek, és hogy hány jelentkező volt ugyanezen az egyetemen, ugyanerre a szakra, de költségtérítéses finanszírozási formára.
A táblázatot ide kattintva tölthetitek le.
Az idei felsőoktatási felvételiben egyébként 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél bár kevesebb, de még mindig több ezer fővel több, mint 2012 és 2022 között bármikor.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
