Mit lehet tenni, ha nem értetek egyet a központi írásbeli vizsga eredményével?

Ilyen esetekre is van megoldás, mutatjuk, hogyan tudtok fellebbezni.

Szombaton írták a középiskolába felvételiző diákok a központi írásbeli vizsgát. Nemrég közzétettük, hogy mikor derülnek ki az eredmények, azonban előfordulhat, hogy nem értetek egyet az írásbeli értékelésével. Mutatjuk, hogy ilyenkor mi a teendő.

A kijavított vizsgadolgozatokat a diák és szülője az igazgató által meghatározott helyen és időben tekintheti meg: az adott írásbeli vizsgát követő 8 napon belül. A megtekintés alatt a dolgozatról másolatot is készíthettek.

Ha úgy látjátok, hogy a feladatlapokat nem a javítási-értékelési útmutató szerint értékelték, írásbeli észrevételt tehettek a megtekintést követő első munkanap végéig (16 óráig). A határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani.

A feladatlapok értékelésének felülvizsgálatát először a vizsgát szervező iskolánál, majd az Oktatási Hivatalnál kérhettek.

Az észrevételt három munkanapon belül bírálja el az iskola, az eredményt pedig írásbeli határozatban közli. Ha viszont nem értetek egyet azzal a döntéssel sem, akkor a határozat kézhezvételétől számítva három napotok van arra, hogy fellebbezést nyújtsatok be.

A vizsgaszervező iskolának egy munkanapon belül továbbítania kell a fellebbezést az Oktatási Hivatalnak (OH).

A Hivatal a fellebbezést nyolc napon belül bírálja el és döntését elektronikus úton, írásban közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az iskolának és a kérelmezőnek.

A döntést tartalmazó határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül közigazgatási per indítható.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.