Több mint tízezer diák felel: kezdődnek az emelt szintű szóbeli érettségik

Az ország mintegy 92 helyszínén zajlanak a vizsgák.

  • Székács Linda

"Az idei őszi érettségi november 9. és 13. között 92 helyszínen, 956 tantárgyi bizottság előtt, több mint 10 500 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik" - számolt be róla az Oktatási Hivatal.

Az őszi vizsgaidőszak október 16-án a magyar nyelv és irodalom írásbelivel kezdődött, majd az írásbeli vizsgák október 27-én spanyol nyelvvel, fizikával és ének-zenével értek véget.

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatója szerint idén ősszel 193 intézményben több mint 20 ezren érettségiztek, akik rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgákat is tettek. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%) volt, őket követték a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%).

Az emelt szintű szóbelik után a középszintű szóbeli vizsgák következnek november 20. és 24. között.

Arról, hogy hogyan pontozzák az írásbeliket itt, arról pedig, hogy hány százaléktól van meg a kettes, a hármas, a négyes vagy az ötös itt olvashattok.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.