Idén is a gazdasági szakok voltak a legnépszerűbbek a felvételin, több mint 36 ezer diák jelölt meg ilyen képzést a jelentkezési lapon. Közülük a legtöbben – több mint 14 ezren– gazdálkodási és menedzsment szakon szeretnének tanulni szeptembertől.
A második legnépszerűbb gazdasági szak idén a kereskedelem és marketing, amelyet 9802-en jelöltek meg, de több ezer diákot vonzott a nemzetközi gazdálkodás (5046 jelentkező), a pénzügy és számvitel (5441 jelentkező), a turizmus-vendéglátás (4287) és az emberi erőforrások szak (3036 jelentkező) is.
Innen érhető el a 2023-as ponthatárok teljes listája.
A ponthatárok a következőképp alakultak a gazdasági szakok állami ösztöndíjas, nappali képzésein:
gazdálkodási és menedzsment:
Budapesti Corvinus Egyetem: 469 pont (angolul) / 456 pont (magyarul)
Eötvös Loránd Tudományegyetem: 421 pont
Budapesti Gazdasági Egyetem: 413 pont (angolul) / 407 (magyarul)
kereskedelem és marketing:
Óbudai Egyetem: 292 pont (angolul) / 397 (magyarul, Budapesten) / 318 (Salgótarjánban)
Széchenyi István Egyetem: 409 pont
Pécsi Tudományegyetem: 410 pont
Budapesti Gazdasági Egyetem: 412 pont (angolul) / 401 pont (magyarul)
Szegedi Tudományegyetem: 403
nemzetközi gazdálkodás:
Budapesti Corvinus Egyetem: 480 pont (angol nyelven)
Eötvös Loránd Tudományegyetem: 425 pont (angolul) / 423 pont (magyarul)
Neumann János Egyetem: 412 pont
pénzügy és számvitel:
Budapesti Gazdasági Egyetem: 394 pont (angolul) / 401 pont (magyarul)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 418 pont
Szegedi Tudományegyetem: 401 pont
turizmus-vendéglátás:
Debreceni Egyetem: 394 pont
Miskolci Egyetem: 351 pont
Pannon Egyetem: 363 pont (angolul, Veszprémben) / 342 pont (magyarul, Veszprémben) / 298 pont (Nagykanizsán)
emberi erőforrások:
Eötvös Loránd Tudományegyetem: 412 pont
Budapesti Gazdasági Egyetem: 401 pont
Pannon Egyetem: 358 pont
alkalmazott közgazdaságtan:
Budapesti Corvinus Egyetem: 459 pont (magyarul) / 456 pont (angolul)
gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak:
Budapesti Corvinus Egyetem: 461 pont
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
