Július 12-ig pótolhatjátok azokat a dokumentumokat, amiket a jelentkezési határidő után szereztetek. Mutatjuk, hogyan.
Ha a februári jelentkezési határidő után szereztetek valamilyen okleveket vagy bizonyítványt, akkor július 12-ig használhatjátok az E-felvételit dokumentumpótlásra, adat- és sorrendmódosításra.
Hogyan kell feltölteni a dokumentumokat?
Szkennelés után az E-felvételi rendszerébe kell feltölteni őket. Viszont nem kell feltölteni a 2006. január 1. után megszerzett érettségi eredményeket igazoló dokumentumok (bizonyítvány vagy tanúsítvány) másolatát, sem a 2006. február 1. után szerzett magyar felsőfokú végzettséget, illetve szakirányú továbbképzést igazoló oklevelet. Szintén nem kell benyújtani magyar szakirányú továbbképzésről szóló oklevelet és a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsga bizonyítványokat. Amennyiben a február 15-i jelentkezési határidő után szereztétek a nyelvvizsgát, akkor a felületen csak a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait kell megadnotok. Az átvett adatok a Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban követhetők nyomon – olvasható a Felvin.
Ezekre is figyeljetek oda:
A dokumentumok oldalait úgy szkenneljétek, fényképezzétek vagy másoljátok le, hogy azon látszódjon a tulajdonosának neve, illetve a teljes dokumentum olvasható legyen. A jelentkezéshez szükséges dokumentum elektronikus példányát .jpg vagy .pdf formátumban töltsétek fel, és csak a pontszámításhoz szükséges oldalakat.
Nagyon fontos, hogy egy fájl csak egyféle dokumentumot tartalmazzon, így mindent azonnal a megfelelő kategóriába tölthettek fel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
