Utoljára vizsgázik a "régi" magyarérettségi, 2024-től drasztikus változások lesznek

72 579 - ennyien vágnak neki a mai nap folyamán a középszintű magyarérettséginek, 1771 tanuló pedig emelt szinten ad számot a magyartudásáról. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozott adatai szerint 2023-ban mintegy 111 ezer fő vizsgázik a tavaszi érettségi vizsgaidőszakban, 74 ezren végzős középiskolások, a többiek pedig javító, szintemelő, pótló vagy előrehozott írásbeli vizsgát tesznek május 5 és 26 között. Ők az egyik utolsó csapat, akik a "régi", eddig ismert magyarérettségi szerint vizsgáznak, hiszen a jövőre vizsgázókra már új szabályok vonatkoznak majd.

2024-től megújul a magyarérettségi

Ma még az elmúlt években megszokott feladattípusokkal kell szembenézniük a vizsgázóknak: a hosszabb szövegértési teszt után egy rövid érvelést vagy hétköznapi műfajú szöveget - például panaszlevelet - kell majd írniuk, végül pedig két műelemző feladattípus közül választhatják ki a számukra kényelmesebbet. 2024-től azonban szövegértési feladatsor kiegészül majd nyelvtani kérdésekkel, míg a gyakorlati szövegalkotást és az érvelést teljes egészében törölni fogják, helyette pedig egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteniük a vizsgázóknak. Az Oktatási Hivatal oldalán már közzétett 36 oldalas dokumentum szerint ebben akár kötelező memoriterekre, stílusfajtákra, műnemekre és műfajokra is rákérdezhetnek majd; gyakorlatilag tehát bármire, ami a négy év alatt megjelent a középiskolai tananyagban.

A mintafeladatok alapján nem azon lesz tehát a hangsúly, hogy a diákoknak az oktatásban eltöltött éveik alatt sikerült-e elsajátítaniuk a felnőtt élethez szükséges kompetenciákat, tehát a megfelelő szövegértéshez és szövegalkotáshoz szükséges ismereteket, hanem azon, hogy értés helyett mennyire tudják bemagolni a - megvalósíthatatlan - tanterv szerint elvártakat.

Persze, nem arról van szó, hogy ezekre az ismeretekre eddig ne lett volna szükség, vagy hogy feleslegesek lennének, hiszen a műelemző feladatrész tökéletes megoldásához eddig is szükség volt a részletes irodalmi ismeretekre. Eddig azonban bővenn tudást ezekről inkább a júniusi szóbeli során adtak számot a diákok, jövőre viszont már május elejére, vagyis a tanév közben kell felkészülniük a követelményben elvárt szerzőkből és témákból, ami amellett, hogy inkább szól majd a magolásról (és a későbbi felejtésről), mint arról, hogy a diákok valóban értsék és szeressék az irodalmat, és hogy önállóan értelmezni tudják az esetlegesen kezükbe kerülő szépirodalmi műveket, de tovább fokozza majd a túlterheltségüket is.

Változik a szóbeli is

Nem csak az írásbeli érettségi, de a szóbeli vizsgakövetelményei is megváltoznak 2024-től. Húsz irodalmi tétel közül eddig (még idén is) mindössze hat volt kötelező életműtétel; Petőfi, Ady, Arany, Kosztolányi, Babits és József Attila, jövőre azonban ez a lista már tízre bővül, kiegészül ugyanis Jókaival, Mikszáth Kálmánnal és Vörösmarty Mihállyal, de egy a diákok számára teljesen ismeretlen szerző, Herczeg Ferenc is bekerült a kötelező életműtételek közé. Az író a 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv tizenegyedikes anyagába lett beépítve, így a középiskolás diákok idén hallhattak róla először.

Mindezek előtt, 2023-ban viszont még a "régi" feladatsornak látnak neki a diákok hétfő reggel 9 órakor, melyhez rendelkezésükre álltak a korábbi évek feladatsorai. Nagy meglepetések tehát - várhatóan - nem érhetik majd őket.