Május 5-én hivatalosan is elkezdődött a 2023-as tavaszi érettségi vizsgaidőszak.
Már írják az írásbelit azok a diákok, akik május 5-én nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyból érettségiznek. Az első, végzős középiskolásokat érintő vizsga viszont csak hétfőn lesz, ekkor írják majd az írásbelit magyar nyelv és irodalomból.
Hányan vizsgáznak idén?
Az Oktatási Hivatal szerint a 2022/2023-as tavaszi vizsgaidőszakban mintegy 111 ezren érettségiznek, ebben a végzősök mellett benne vannak azok is, akik javító vagy szintemelő vizsgát írnak, esetleg előrehozott érettségit tesznek.
Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb, összesen 342 785. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 8700 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, előrehozott vizsgából pedig idén mintegy 27 121 lesz. A szintemelő vizsgák száma 13 282, míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2978 - ismertette az adatokat az OH.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
