Alig több mint hat hetetek maradt az írásbeli érettségi első hetéig, a szóbelikre viszont bőven van még időtök felkészülni. Mutatjuk, milyen témákban kell otthon lennetek, ha emelt szinten vizsgáztok magyarból.
A középszintű érettségik szóbeli tételeit az iskolák maguk határozzák meg és állítják össze, ezért azokban nem tudunk segíteni, az emelt szintű vizsgákon viszont az egész országban ugyanaz a követelmény, ezeket pedig az Oktatási Hivatal közzé is teszi. Ha hamarosan magyarból vizsgáztok emelt szinten, úgy tűnik, érdemes otthon lennetek többek között Ady Endre szerelmi költészetével, Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszélésciklusával, valamint Ibsen Nőra (Babaszoba) című drámájával is.
A teljes tételsort itt tudjátok megnézni:
Nagyon fontos, hogy ez a tételsor csak azokra a diákokra vonatkozik, akik a 2023-as tavaszi érettségi során vizsgáznak, hiszen az Oktatási Hivatal minden évben új tételsort állít össze az érettségizőknek.
Az írásbeli érettségi vizsgák idén egyébként május 5-én kezdődnek és egészen május 26-ig tartanak majd, míg az emelt szintű szóbeli vizsgák június 7-14., a középszintűek pedig június 19-30. között lesznek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
