Hányan felvételiznek idén gazdasági, jogi vagy műszaki képzésekre?

Hányan jelentkeztek a különböző képzési területekre a 2023-as felvételin? Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

A Felvi már nyilvánosságra hozta a részletes statisztikákat, így már meg lehet nézni, hányan próbálnak bejutni a 2023-as felvételin a különböző képzési területek szakjaira.

  • Gazdaságtudományok

    Összes jelentkező: 36313

    Elsőhelyes jelentkező: 26879
  • Bölcsészettudomány

    Összes jelentkező: 21486

    Elsőhelyes jelentkező: 14319
  • Műszaki

    Összes jelentkező: 19179

    Elsőhelyes jelentkező: 14691
  • Pedagógusképzés

    Összes jelentkező: 18673

    Elsőhelyes jelentkező: 14234
  • Társadalomtudomány

    Összes jelentkező: 16601

    Elsőhelyes jelentkező: 8296
  • Orvos- és egészségtudomány

    Összes jelentkező: 13814

    Elsőhelyes jelentkező: 10885
  • Informatika

    Összes jelentkező: 13732

    Elsőhelyes jelentkező: 10472
  • Jogi

    Összes jelentkező: 8853

    Elsőhelyes jelentkező: 6334
  • Agrár

    Összes jelentkező: 7473

    Elsőhelyes jelentkező: 4922
  • Művészet

    Összes jelentkező: 6834

    Elsőhelyes jelentkező: 5583
  • Sporttudomány

    Összes jelentkező: 5101

    Elsőhelyes jelentkező: 3190
  • Államtudományi

    Összes jelentkező: 4937

    Elsőhelyes jelentkező: 3542
  • Természettudomány

    Összes jelentkező: 4679

    Elsőhelyes jelentkező: 2533
  • Művészetközvetítés

    Összes jelentkező: 1162

    Elsőhelyes jelentkező: 569

A 2023-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.