Egyre több tanár dönt úgy, hogy nem vállal emelt szintű érettségiztetést és középszinten bizottsági elnöki megbízást az idei érettségi szezonban, amíg a kormány nem foglalkozik a pedagógusok követeléseivel.
„Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki, gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi” - így reagált a pedagógusok döntésére a Népszavának a Belügyminisztérium (BM).
Ahogy arról korábban beszámoltunk, több középiskolában is úgy döntött a tantestület egy része, hogy nem vállal önkéntes érettségi elnöki, vizsgáztatói, javítói feladatokat az idei emelt szintű érettségin, amíg a kormány nem hajlandó érdemben reagálni a pedagógusok követeléseire.
A minisztérium hozzátette a lapnak, hogy a bojkott ellenére valamennyi érintett intézményben biztosítja az érettségi megszervezéséhez szükséges erőforrásokat.
A bojkotthoz az elmúlt napokban több neves középiskolából csatlakoztak tanárok, és a Tanítanék Mozgalom is arra kéri a pedagógusokat, hogy ne vállaljanak középszintű érettségin bizottsági elnöki megbízást vagy emelt szintű érettségiztetést – ezzel a diákoknak nem okoznak hátrány, viszont segítenek felhívni a figyelmet az oktatás válságára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
