Nem túl fényesek az év végi eredményeitek, de olyan szakot választanátok, ahol magas a ponthatár? Még nem késő rágyúrni és feltornázni a felvételin szerezhető pontjaitokat.
A felsőoktatási felvételin kétféle módon lehet pontokat számolni. Az egyik lehetőség a tanulmányi pontok (200), az érettségi pontok (200) és a többletpontok (100) összeadása: ekkor a középiskolaio eredményeitek és az érettségi eredményei is számítanak. A másik képlet: csak az adott szakon kötelező vagy választható két tárgy érettségi vizsgájának eredményeit veszik figyelembe, és azokat kétszerezik meg (maximum 400 pont).
Az E-felvételi rendszere automatikusan a kedvezőbb lehetőséggel számol. Bármelyik képletet is használják, az így megkapott pontszámhoz adják hozzá a pluszpontokat.
Ha tehát tudjátok, hogy az év végi eredményeitek nem túl jók, viszont olyan szakot jelölnétek meg, amin jellemzően magasak a ponthatárok, még nem késő ráfeküdni a vizsgatárgyakra, hogy az érettségin magasabb százalékot és így erősebb eredményeket érjetek el, hiszen - bár az idei felvételire már más szabályok vonatkoznak, többek között megszűnik a minimumponthatár, nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi - a "duplázás" továbbra is lehetséges.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
