Most indult el az első (részben) átalakított egyetemi felvételi. Idén több olyan szak is van, ahol korábban kellett, most nem kell emelt szintű érettségit tenni a bekerüléshez. Mutatjuk a teljes listát.
Míg korábban az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek tenniük kellett legalább egy emelt szintű vizsgát, a 2023-as felvételin ez a központi kikötés megszűnt. Így vannak olyan szakok, ahol nem kell majd semmilyen emelt szintű vizsgát tenni - persze nem árt, hiszen a többletpontok között továbbra is komoly értéke lesz a magasabb szintű vizsgáknak.
A listát innen tölthetitek le.
Ha a fenti listában nem találtátok meg a kiszemelt egyetemet és szakot, akkor rátok egy másik lista vonatkozik. Ha ugyanis a listában nem szerepel az általatok választott egyetemi szak, az azt jelenti, hogy maradtak az "eredeti" szabályok, azaz az emelt szintű érettségi követelmény egy vagy két tárgyból - ezeket itt nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
