Még javában tart a keresztféléves felvételi, elhoztuk a legfontosabb szabályokat azzal kapcsolatban, mit kell vállalnia annak, aki állami ösztöndíjas képzési formában tanulna.
A magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles
Mit jelent az oklevélszerzési kötelezettség? Azt, hogy az adott szakon, a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül kell megszereznetek az okleveleteket, vagyis ehhez például egy 6 féléves képzés esetében legfeljebb 9 félévetek van diplomát szerezni.
Mit jelent a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség? Ha ösztöndíjas hallgatóként a fenti oklevélszerzési határidőn belül megszerzitek okleveleteket, kötelesek vagytok az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányaitok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani. Azaz, ha egy hatféléves alapképzést végeztetek el ingyenesen, akkor legalább ennyi ideig kell Magyarországon dolgoznotok a diplomaszerzést követő húsz évben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
