Jóval kevesebb egyetem indít képzéseket a keresztféléves felvételin, mint az általános felvételi eljárás során, mégis számos lehetőség közül válogathatnak azok a diákok, akik februárban szeretnék elkezdeni a felsőfokú tanulmányaikat. Mutatjuk, mennyibe kerül, ha valaki a legnépszerűbb alapképzések egyikére felvételizik.
A keresztféléves felvételi egyik hátulütője, hogy alapszakokat főként önköltséges formában indítják az egyetemek és főiskolák, ami nem csak azt jelenti, hogy mélyen a zsebbe kell nyúlni, hanem azt is, hogy számos ösztöndíj, köztük a szociális támogatás és a tanulmányi ösztöndíjak lehetőségétől is elesnek. Ennek ellenére évente több ezren jelentkeznek az így meghirdetett alapszakokra.
Gazdálkodási és menedzsment
Kilenc felsőoktatási intézmény indít gazdálkodási és menedzsment alapképzést 2023 februárjában. A tandíj 190 ezer és 350 ezer forint között mozog - a Gábor Dénes Főiskolán például 225 ezer forint egy félév, a Széchenyi István Egyetemen 300 ezer, a Budapesti Metropolitan Egyetemen 335 ezer forint az angol és a magyar nyelvű változat is.
Kereskedelem és marketing
Jóval kevesebb, mindössze három intézmény kereskedelem és marketing Bsc-képzése közül válogathatnak azok a diákok, akik november 15-ig adják le a jelentkezésüket. A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán 234 ezer forint féléventr az önköltség, a Budapesti Metropolitan Egyetemen 335, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 350 ezer forint.
Kommunikáció- és médiatudomány, emberi erőforrások
Szintén három egyetem indít kommunikáció-és Médiatudomány képzést 2023 februárjában. A tandíj a Kodolányi János Egyetemen 250 ezer forint félévenként, a Milton Friedman Egyetemen 270, a Budapesti Metropolitan Egyetemen pedig 335 ezer forint. Hasonlóaj az árak az emberi erőforrások szakon is. Ezt a korábban már említett három egyetem mellett a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola is indítja, ahol félévente 234 ezer forintba kerül az önköltséges képzés. A Kodolányin és a Metropolitan egyetemeken a képzés ára megegyezik a kommunikáció-és médiatudományéval, a Milton Friedman Egyetemen pedig 265 ezer forint.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
