Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Sem az alapszakokon, sem az osztatlan tanárképzésen nem lesz alapkövetelmény az emelt szintű érettségi, de pluszpont persze jár majd érte.
„A 2023 szeptemberében a Nyíregyházi Egyetemen induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik” – írja közleményében az intézmény.
A legfontosabb változás, hogy az alapszakokon és az osztatlan tanárképzésen sem lesz kötelező lesz az emelt szintű érettségi. A legtöbb szakjukon megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (amely eddig alap- és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterszakon 50 pont volt). Emellett megszűnik a kiemelt szakok állami ösztöndíjas szakterületi minimum pontszáma is.
2023-ban a többletpontok számítása az eddigi szabályok szerint történik majd.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.