Sem az alapszakokon, sem az osztatlan tanárképzésen nem lesz alapkövetelmény az emelt szintű érettségi, de pluszpont persze jár majd érte.
„A 2023 szeptemberében a Nyíregyházi Egyetemen induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik” – írja közleményében az intézmény.
A legfontosabb változás, hogy az alapszakokon és az osztatlan tanárképzésen sem lesz kötelező lesz az emelt szintű érettségi. A legtöbb szakjukon megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (amely eddig alap- és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterszakon 50 pont volt). Emellett megszűnik a kiemelt szakok állami ösztöndíjas szakterületi minimum pontszáma is.
2023-ban a többletpontok számítása az eddigi szabályok szerint történik majd.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
