Ez már a 2023-as felvételi szezonban is érvényes lesz. Az emelt szintű érettségiért persze pluszpont jár majd.
„A 2023-ban és 2024-ben jelentkező hallgatók számára a Pannon Egyetem alapszakjai közül egyikhez sem kötelező az emelt szintű érettségi megléte. Azaz a Pannon Egyetem felelősen úgy döntött, hogy nem lehet kirekesztő kritérium egy emelt szintű felkészítéshez való hozzáférés a felsőoktatáshoz való hozzáférés során” – írta közleményében az egyetem.
Persze ha valakinek van emelt szintű érettségije, azért 2023-ban a korábbi szabályok szerint továbbra is megkapja az 50 pluszpontot, 2024-től pedig kiemelt pontszámot ér az emelt érettségi.
„A Pannon Egyetemre jelentkezők minden megfelelő eredményű emelt szintű érettségiért további plusz pontot kaphatnak (kiemelten értékelve, ha az a felvételi tárgyak egyikéből van)” - írják.
A minimumponthatárok maradnak: a felsőoktatási szakképzéseken 240, alapképzéseken pedig 280 pont lesz, a mesterképzésen változatlanul 50 lesz az intézményi minimumponthatár.
Nyelvtudásért legfeljebb 65 intézményi pluszpont jár majd 2024-től, részvizsgával is lehet pontot szerezni, és az eddigieknél több pontot ér, ha valaki több nyelvet is beszél. Az egyetem által szervezett továbbtanulási programokon való részvételért is pluszpont járhat. Azt írják, a következő típusú továbbtanulási programok esetében teszik lehetővé az intézményi pontok megszerzését: kompetenciamérés, szintvizsgával záruló felkészítők, tehetséggondozó programok, tematikus nyári táborok, motivációslevél- és videókészítés. Ezekkel akár 50 pontot is lehet szerezni.
Ezen kívül a versenyeredményekért és a sportteljesítményért járó korábbi többletpontokat is megtartották, ahogy minden korábbi esélyegyenlőségi kategóriát is.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
