Közeleg a felvételi ügyintézés vége: mikor érdemes sorrendet változtatni?

Hamarosan véget ér az idei felvételi ügyintézés, ha már kiszámoltátok a pontjaitokat és sorrendmódosításon gondolkoztok, akkor már nincs sok időtök. Összeszedtük mikor és hogyan érdemes variálni.

  • Eduline

Július 7-ig nyúlhattok hozzá a korábban megadott szakok sorrendjéhez - de mikor érdemes? Például akkor, ha nem azok a képzések szerepelnek a listában elsőként, ahová leginkább szeretnétek menni, mert időközben meggondoltátok magatokat. Például költözés miatt már egy hátrébb rangsorolt egyetem lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete - ilyenkor lehet egy kicsit taktikázni.

Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre kerülhet csak be, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt - tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel, mint az önköltséges.

Mikor nem érdemes hozzányúlni a sorrendhez? Itt szedtük össze.

Ha szeretnétek módosítani a korábban megadott sorrendeteken, akkor a döntést mindenképp érdemes alaposan átgondolni, módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem változtathat újra, hiába gondolja meg magát közben. Azt se feledjétek, hogy a kérelem nem csak nem módosítható, de nem is vonhatjátok vissza, így érdemes tényleg nagyon átgondoltan dönteni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.