114 ezer diáknak ért véget az érettségi időszak, folytatódik a felvételi

Ma véget értek a szóbeli érettségik is, ezennel lezárult a 2022-es érettségi időszak: volt írásbeli, szóbeli, és botrányok nélkül megúsztuk a vizsgaidőszakot.

  • Eduline

Az idei vizsgaidőszakban mintegy 73 ezer végzős középiskolás érettségizett - számolta össze az Oktatási Hivatal. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 10 ezer ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, az előrehozott vizsgák száma 30 478, a szintemelő vizsgáké 13 952, a pótló és a javító vizsgáké pedig együttesen 2255.

Magyarból középszinten 70 944, emelt szinten pedig 2209-en vizsgáztak, matekból 69 ezren középszinten, több mint ötezren pedig emelt szinten vizsgáztak. Történelemből középszinten több mint 66 ezer, emelt szinten mintegy nyolcezer diák érettségizett.

Szóból emelt szinten 2022. június 1. és 9. között 134 tárgyból, 259 helyszínen, 4344 tantárgyi bizottság előtt közel 66 800-an vizsgáztak. Középszinten pedig június 13. és 24. között 1162 helyszínen, közel 257 000 szóbeli vizsgával folytatódott a szezon.

A felvételi folytatódik

Az érettségik után az egyik legfontosabb kérdés: mikor derül ki, hogy melyik egyetemen tanulhattok szeptembertől? Itt a válasz.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.