Június 1-jén indulnak az emelt szintű érettségik szóbeli vizsgái, június 13. és 24. között pedig a középszinten érettségizők is befejezik a vizsgákat. Mutatjuk, mit kell tudni az idei szóbelikről: a pontszámításon át a mintatételekig összeszedtünk mindet, amire szükségetek lehet.
Ki szóbelizhet?
A napokban mindenki megtudja, hány pontot szerzett az írásbelivel. Alapszabály, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin - írásban és szóban is. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, javíthattok szóban - ez alól kivétel a matek, hiszen ott középszinten alapvetően nem kell szóbelizni.
Ne feledjétek, szóban lehet javítani, de az, hogy eljutottatok a szóbeliig, nem jelenti azt, hogy automatikusan megvan a kettes (vagy a jobb jegy). A fenti szabály miatt ugyanis a szóbelin is kell legalább 12 százalék, összességben pedig 25 százalék középszinten a ketteshez. Az osztályzási szabályokat részletesen, százalékokkal és jegyekkel itt nézhetitek meg.
Milyen témakörök lesznek 2022-ben?
Azt, hogy középszinten milyen témakörökkel fogtok a szóbelin találkozni, az iskola határozza meg, ahol vizsgáztok, azonban az emelt szintű tételeket központilag határozzák meg, ezért összeszedtük a június 1-jén induló emelt szintű érettségikből azokat a tárgyakat, amelyek a legtöbb diákot érintik:
Milyen lesz a tétel, amit kihúztok?
A témakörök meghatározása mellett az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétette az aktuális mintatételeket (nyilván nem azt, amit majd a vizsgán kaptok, de nagyon hasonlókat). Ez azoknál a tárgyaknál nagyon fontos, ahol nem csak egy témakör nevét és a tételcímet kapjátok meg, hanem esetleg forrásokat (mint törin) vagy szituációs, képleírós feladatot (mint nyelvekből) és egyéb kísérleteket és példákat (mint a természettudományos érettségiken).
Ha kíváncsiak vagytok, milyenek lesznek a tértelek, kattintsatok ide. Itt a közismereti tárgyakra kattintva megtalálhatjátok a keresett tantárgyat, a listában hozzá felsorolt linkek között pedig nem csak a témaköröket, hanem mintatételeket is találtok közép- és emelt szinten is. Például ilyen lesz egy középszintű angoltétel (ha figyelmesen körbenéztek a listában az egyes tárgyaknál, egyébként azt is megnézhetitek, hogy milyen tétel kerül a tanáraitok éle):
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
