Már második éve kötelező mindenkinek - aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezett - legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez. Persze nem mindegy, hány százalékos eredmény kerül be a bizonyítványba – mutatjuk a szabályokat.
Az nem kérdés, hogy mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit szereznie kell, ha szeretne alap- vagy osztatlan képzésen tanulni ősztől. Bár vannak olyan szakok, ahol bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű vizsgát, a legtöbb szakon előre meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) kell érettségizni.
Az alapkövetelményen felül az emelt szintű érettségi eredményének több helyen is fontos szerepe van: többletpontot is kaphattok érte, illetve nyelvi érettségik esetében pedig akár nyelvvizsgát is kaphattok érte. Most összeszedtük mikor milyen eredmény, százalék vagy pont számít.
Alapkövetelmény: legalább egy sikeres emelt szintű érettség
Az alapkövetelményt akkor pipálhatjátok ki, ha van egy sikeres emelt szintű vizsgátok. A sikeres - azaz legalább elégséges, kettes - vizsga a jelenlegi osztályozási szabályok szerint 25 százaléktól kezdődik. Ha az írásbeli és a szóbeli vizsgátok tehát legalább 25 százalékos a vizsga sikeres. Persze ez a legtöbb szakra nem elég, hiszen az érettségizők többsége nem a sikeres, hanem a minél jobb vizsgára hajt, hiszen többletpont is jár(hat) érte.
Többletpont: legalább 45 százalék
Az emelt szintű érettségin legalább 45%-os érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják (tehát nem korábbi oklevél alapján vagy diploma alapján). Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételitárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – legalább 45%-os eredményű vizsgák esetében – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok.
Nyelvvizsga emelt szintű érettségivel: legalább 60 százalék
Az emelt szinten tett idegen nyelvi érettségi B1-es, vagyis alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, ha a vizsgán 40-59 százalékos eredményt értetek el. Ha legalább 60 százalékot szereztetek, akkor az érettségitek a középfokú, vagyis a B2-es komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Erről bővebben itt írtunk.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
