Mutatjuk, hány százalékot kell elérni az ötösért, és ez pontokban mit jelent.
Így pontozzák a középszintű németérettségit
A német írásbelin középszinten a négy feladatlapon maximum 117 pontot lehet szerezni: az olvasott szöveg értése, a hallott szöveg értése és az íráskészség feladatsorai egyenként 33 pontot érnek, a maradék 18 pontot pedig a nyelvhelyesség teszi ki. Az írásbeli részen összesen legalább 12 százalékot kell teljesítnetek ahhoz, hogy szóbelizhessetek. A németérettségi szóbeli része 33 pontot ér, így a két vizsgarésszel összesen 150 pontot szerezhettek. Ezt azt jelenti, hogy ha a két vizsgán összesen legalább 120 pontot kaptok, akkor ötös lesz az érettségitek. A négyeshez legalább 90, a hármashoz 60 pontot kell gyűjtenetek, kettest pedig 37,5 ponttól kaphattok.
Emelt szinten más a szabály
Az emelt szintű írásbelin a szövegértésért, a nyelvhelyességért, a beszédértésért és az íráskészségért is maximum 30-30 pont jár. Ez azt jelenti, hogy összesen 120 pontot szerezhettek, melyet egy maximum 30 pontos szóbelivel egészíthettek ki. Kettest 25%-tól lehet kapni, ami ebben az esetben 37,5 pont, hármas 33%-tól jár, azaz 49,5 ponttól, négyest pedig 47%-tól kaptok, ami 70,5 pontot jelent. Az emelt érettségiken 60%-tól megkapjátok az ötöst, vagyis ehhez legalább 90 pontot kell gyűjteni.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
