A tavaszi szünet előtt/alatt/után mindenkinek érdemes egy kicsit átnéznie matekból a témaköröket. Hoztunk egy videót, amit érdemes végignézni, mert így komoly előnnyel indultok a matekérettségin.
A matekérettségin az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, itt többnyire alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések kerülhetnek elő. Erre 45 percet kaptok, és maximum 30 pontot lehet szerezni - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Ha letelt a 45 perc, a feladatlapokat begyűjtik, és jön a következő kérdéssor. Itt a matektanárok szerint könnyebben gyűjthettek pontokat, vagyis ha átnézitek a korábbi feladatsorokat, akkor a vizsgán is könnyebben jönnek majd a pontok. Ebben a következő - kicsit hosszú, de annál hasznosabb - videó is segíthet:
Az érettségin a második feladatlapot 135 perc alatt kell megoldanotok, és összesen 70 pontot lehet gyűjteni – ez további két részre oszlik, de a feladatok megoldásának sorrendjéről itt már ti dönthettek. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. Ezek már nem olyan felépítésűek, mint az első 12 kérdés: a feladatok több részkérdésből állnak.
Ha biztosra szeretnétek menni, ezeket a témaköröket mindenképp nézzétek át:
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
