Meglepő, de egy tanári szak áll a legnépszerűbb mesterképzések listájának élén

A mesterképzések között is tarolnak a gazdasági szakok, a legtöbben azonban tanári mesterszakra jelentkeztek a 2022-es felvételin.

  • Bezzeg Hanna

Korábban írtunk arról, hogy idén összesen 99 192-en jelentkeztek a felsőoktatásba. Ez visszaesés, 2021-ben ugyanis 101 881-an jelentkeztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

Mesterképzést első helyen összesen 18 188-an jelöltek meg. Idén is népszerűek a gazdasági szakok, de a legtöbben a tanári mesterképzésre jelentkeztek.

  1. tanári (1954 elsőhelyes jelentkező)
  2. pszichológia (1057 elsőhelyes jelentkező)
  3. vezetés és szervezés (1009) elsőhelyes jelentkező
  4. marketing (572 elsőhelyes jelentkező)
  5. emberi erőforrás tanácsadó (504 elsőhelyes jelentkező)
  6. pénzügy (410 elsőhelyes jelentkező)
  7. programtervező informatikus (375 elsőhelyes jelentkező)
  8. kommunikáció és médiatudomány (348 elsőhelyes jelentkező)
  9. Master of Business Administration (MBA) (341 elsőhelyes jelentkező)
  10. nemzetközi tanulmányok (338 elsőhelyes jelentkező)
A korábban sok jelentkezőt vonzó mérnöki képzések idén kevésbé népszerűek: a gépészmérnöki mesterszakra 251-en jelentkeztek, műszaki menedzserként pedig 193-an szeretnének mesterképzésen továbbtanulni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna