Meglepő, de egy tanári szak áll a legnépszerűbb mesterképzések listájának élén

A mesterképzések között is tarolnak a gazdasági szakok, a legtöbben azonban tanári mesterszakra jelentkeztek a 2022-es felvételin.

  • Bezzeg Hanna

Korábban írtunk arról, hogy idén összesen 99 192-en jelentkeztek a felsőoktatásba. Ez visszaesés, 2021-ben ugyanis 101 881-an jelentkeztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

Mesterképzést első helyen összesen 18 188-an jelöltek meg. Idén is népszerűek a gazdasági szakok, de a legtöbben a tanári mesterképzésre jelentkeztek.

  1. tanári (1954 elsőhelyes jelentkező)
  2. pszichológia (1057 elsőhelyes jelentkező)
  3. vezetés és szervezés (1009) elsőhelyes jelentkező
  4. marketing (572 elsőhelyes jelentkező)
  5. emberi erőforrás tanácsadó (504 elsőhelyes jelentkező)
  6. pénzügy (410 elsőhelyes jelentkező)
  7. programtervező informatikus (375 elsőhelyes jelentkező)
  8. kommunikáció és médiatudomány (348 elsőhelyes jelentkező)
  9. Master of Business Administration (MBA) (341 elsőhelyes jelentkező)
  10. nemzetközi tanulmányok (338 elsőhelyes jelentkező)
A korábban sok jelentkezőt vonzó mérnöki képzések idén kevésbé népszerűek: a gépészmérnöki mesterszakra 251-en jelentkeztek, műszaki menedzserként pedig 193-an szeretnének mesterképzésen továbbtanulni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.