Januárban egy végzős középiskolai osztály petíciót indított – azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is töröljék a szóbeli érettségi vizsgákat. Úgy érzik, így lenne igazságos a rendszer, a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó digitális oktatás, a sok hiányzás és a gyakori karantén miatt ugyanis nem tudnak megfelelően felkészülni a szóbelire. Pedig az egyetemi-főiskolai felvételi miatt pontra szükségük lenne.
Petíciójukat az elmúlt hetekben több mint 12 800-an írták alá, sokan azonban nem értik, miért kérik a szóbeli érettségik törlését, ezért az osztály nyílt levelet fogalmazott meg. A levelet teljes egészében közöljük.
Tisztelt Oktatási Hivatal!
Azoknak a végzős diákoknak a nevében írok, akik a koronavírus által okozott hátrányokat elszenvedték, és tisztelettel kérem Önöket:Maradjanak el a 2022-es szóbeli vizsgák!A 2020 márciusában bevezetett online oktatás alatt megváltozott az életünk. Bár a következő tanév szeptemberétől visszatérhettünk az iskolába, a december már újra online oktatásban zajlott, majdnem egészen a tanév végéig. Közben a diákok egy része osztályozó vizsgát tett a 11. és 12. évfolyamból idegen nyelvből, hogy ezt követően előrehozottan érettségizhessen belőle, sokan közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát is szereztek, és jogosítványra is szert tettek. A 2021/22-es tanévnek azzal a reménnyel vágtunk neki, hogy végre visszakapjuk az életünket, és folytatódhat a hagyományos oktatás, ám csalódnunk kellett. A koronavírus nem csak az elmúlt két tanév oktatását befolyásolta a digitális oktatással, a mindennapjaink szerves része továbbra is. Rengeteg iskolában heteken keresztül hiányoztak a kötelező érettségi tárgyat oktató tanárok (van, hogy egyszerre az összes ilyen tanár) megbetegedések vagy karantén miatt. Van olyan osztály, ahol a múlt héten összesen annyi óra volt megtartva, mint máskor egy nap alatt, mert a helyettesítéseket sem tudják megoldani az iskolák a hiányzó tanárok magas száma miatt. Az online oktatás alatt kialakult lemaradás miatt néhány tárgyból vagy gyors léptekkel átvágtatunk a témakörökön, vagy az sem biztos, hogy befejezzük a tananyagot az érettségiig, de a tételeket már nagy valószínűséggel esélyünk sem lesz végigvenni. A szóbeli feleletek gyakorlására utoljára 10. osztály elején volt valódi lehetőségünk, amikor még jelenléti oktatás volt. A mostani érettségi rendszer a hagyományos oktatásra épül, de már rég nem az zajlik, a változás megtörtént, de nem követte változtatás. Míg az írásbeli érettségi anyaga javarészt a tankönyv anyagára épül, addig a szóbelin – főleg az emelt érettségin - kiegészítő anyagokat is tudni kellene, amit tanári magyarázat és megfelelő források nélkül rendkívül nehéz teljesen önállóan elsajátítani. Abszurd lenne ugyanolyan feltételekkel számonkérni a tananyagot a mostani végzős tanulóktól, mint a COVID megjelenése előtt rendes ütemben oktatott diákoktól. A 2020-ban, majd pedig a 2021-ben érettségizők esetében eltörölték a szóbeliket. Ennek reményében jött létre idén is egy petíció, amit már több mint 12000-en aláírtak. Vagyis nem egyedi az, hogy egy diák úgy érzi: nem lenne igazságos idén a szóbelik megtartása ilyen hiányos felkészítés mellett.Ha idén mégis hagyományos formában tartanák meg az érettségit, sokkal rosszabb továbbtanulási esélyeink lennének, mint a tavaly és az azelőtt végzetteknek – annak ellenére, hogy hasonló vagy nagyobb károkat szenvedtünk el, mint ők. Valamennyien szeretnénk a jövő orvosai, jogászai, mérnökei, közgazdászai, tanárai lenni, hogy mi is érdemben tehessünk önmagunkért, másokért és az országért. Szeretnénk, hogy egy nap Mi oktathassuk vagy gyógyíthassuk az Önök gyermekeit, unokáit. Ezeknek az álmoknak az eléréséhez azonban minden pontra szükségünk van. Kérem hallgassanak meg minket, felelősségteljesen bírálják el kérelmünket, és a már kétéves precedenst követve töröljék el a 2022-es szóbeli érettségi vizsgákat!Egy végzős középiskolai osztály
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
