Bár február 15-e az egyetemi felvételi jelentkezési határideje, sok diáknak más fontos teendője is lesz a hónap közepéig. Összeszedtünk minden fontos infót az érettségi jelentkezésről.
A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-e, az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-e - írja az Oktatási Hivatal.
A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a vizsgát szervező intézménybe igazolási kérelmet tudtok beadni a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül, azaz február 23-ig. Ilyenkor az igazolási kérelemmel együtt a jelentkezési lapot és mellékleteit is be kell adnotok.
Fontos, hogy ha önállóan jelentkeztek - mert már nincs tanulói jogviszonyotok -, akkor a jelentkezési lapot a kiválasztott középiskolába vagy valamely kormányhivatalhoz lehet benyújtani, ugyanis az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket.
A jelentkezési lapot itt éritek el, a hozzá tartozó kitöltési útmutatót pedig itt nézhetitek meg.
Ez a jelentkezés nem az a jelentkezés
Fontos, hogy az egyetemi jelentkezés határideje is február 15-e, de az a felvin az e-felvételi használatával történik. Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételi eljárásba külön-külön kell jelentkezést benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki" vagy „helyettesíti" egymást.
Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
