Pécsre felvételiztek? Mutatjuk, mennyien tanulhatnak ott ősztől

Február 15-ig jelentkezhettek a 2022-es felvételire - de vajon mekkora lesz a verseny? Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre ebben az évben. Hetedik rész: Pécsi Tudományegyetem.

  • Eduline

A 2021-es felvételin a Pécsi Tudományegyetemre 13 809-en jelentkeztek - ezzel az ország a ötödik legnépszerűbb intézménye lett.

Idén összesen 8623 jelentkezőt vehetnek fel.

Ebből Pécsen nappali képzésen 4977-en, levelezőn vagy estin 2220-an, távoktatásban pedig 59-en tanulhatnak majd. Kaposváron, Szekszárdon, Szombathelyen és Zalaegerszegen is több százan tanulhatnak majd.

Miért pont ennyi ez a szám?

Minden egyetemnek, főiskolának van egy ún. kapacitásszáma, amely az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszámát takarja, vagyis összesen ennyi elsőévest tud felvenni az adott felsőoktatási intézmény. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvin, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.

Mi a helyzet a többi egyetemen? Itt nézhetitek meg a cikksorozatunk többi részét.

Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.