Több mint ötezren jelentkeztek a 2022 februárjában induló felsőoktatási képzésekre, közülük a legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzést, azokon belül pedig gazdaságtudományi és műszaki szakokat jelöltek meg első helyen - közölte az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn.
5371-en jelentkeztek keresztféléves képzésre, mesterképzésre 4525-en, alapképzésre 688-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 158-an jelentkeztek első helyen. A mesterképzésre jelentkezők 95 százaléka állami ösztöndíjas formára jelentkezett. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezései alapján idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek.
Jelenleg a felvételizők által rögzített adatokat és a feltöltött dokumentumokat dolgozzák fel. A jelentkezők az E-felvételi rendszerben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban szereplő adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat.
A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatait január 10-ig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe, illetve postai úton is be lehet küldeni az OH-nak. Szintén január 10-ig van lehetőségük a jelentkezőknek arra, hogy egy alkalommal módosítsák a jelentkezési sorrendjüket. A ponthatárokat várhatóan január 24-én állapítják meg. A felvettek - a beiratkozást követően - februárban kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
