Fontos dokumentumot tettek közzé: itt az őszi érettségi jelentkezési lapja

Közzétette a 2021-es őszi érettségi jelentkezési lapját az Oktatási Hivatal.

  • Csik Veronika

A 2021-es őszi érettségire szeptember 6-ig lehet jelentkezni, a jelentkezési lapot itt találjátok.

Fontos, hogy ezt a jelentkezési lapot csak valamelyik kormányhivatalhoz lehet benyújtani, az Oktatási Hivatal nem fogad jelentkezéseket.

Azok, akiknek nincs érettségi bizonyítványa és középiskolával vagy szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban állnak, kizárólag abba az iskolában jelentkezhetnek érettségi vizsgára, ahol a tanulói jogviszonyuk van. Ha ez az iskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolába kell jelentkezni. Azt, hogy hol szerveznek vizsgát itt nézhetitek meg.

A kitöltési útmutatót mindenképpen érdemes átnézni - ezt és a további információkat itt találjátok. Az idei őszi érettségi pontos dátumait itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.