Nem is olyan olcsó egy érettségi: mennyit kell fizetnetek, ha ősszel vizsgáztok?

Őszi érettségit nem minden esetben tehettek ingyen. Mutatjuk, milyen költségekre számíthattok.

  • Eduline

Szeptember 5-ig tudjátok leadni jelentkezéseteket az őszi érettségire, egy jelentkezési lap elküldésével az adott intézménybe. Az idei menetrendet itt nézhetitek meg.

Kinek kell fizetnie a vizsgáért?

Érettségi vizsgára bárki jelentkezhet, arra azonban érdemes odafigyelnetek, hogy a vizsga nem minden esetben ingyenes. Ha tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig vizsgáztok, akkor nem kell fizetnetek a vizsgáért. Abban az esetben is ingyenesen vizsgázhattok, ha először szeretnétek pótló, vagy javító vizsgát tenni egy olyan tárgyból, amelyből már érettségit tettetek tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítványotok megszerzése előtt. Minden más esetben fizetnetek kell. Hogy mi a különbség a pótló és a javító vizsga között, azt ide kattintva találjátok.

Mennyibe kerül a vizsga?

Vizsgadíjat tehát akkor kell fizetnetek, ha már nincs tanulói jogviszonyotok, vagy már van érettségi bizonyítványotok. Akkor is kell fizetnetek, ha másodjára próbálkoznátok pótló vagy javító vizsgával. A vizsgadíjak eltérőek attól függően, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségire jelentkeztek: az előbbi 25 ezer forint, míg utóbbi esetében 42 ezer forintot. Ezt attól függően kormányablakban vagy ha középiskolában jelentkeztek, akkor az adott intézménybe kell befizetnetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.