Nem is olyan olcsó egy érettségi: mennyit kell fizetnetek, ha ősszel vizsgáztok?

Őszi érettségit nem minden esetben tehettek ingyen. Mutatjuk, milyen költségekre számíthattok.

  • Eduline

Szeptember 5-ig tudjátok leadni jelentkezéseteket az őszi érettségire, egy jelentkezési lap elküldésével az adott intézménybe. Az idei menetrendet itt nézhetitek meg.

Kinek kell fizetnie a vizsgáért?

Érettségi vizsgára bárki jelentkezhet, arra azonban érdemes odafigyelnetek, hogy a vizsga nem minden esetben ingyenes. Ha tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig vizsgáztok, akkor nem kell fizetnetek a vizsgáért. Abban az esetben is ingyenesen vizsgázhattok, ha először szeretnétek pótló, vagy javító vizsgát tenni egy olyan tárgyból, amelyből már érettségit tettetek tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítványotok megszerzése előtt. Minden más esetben fizetnetek kell. Hogy mi a különbség a pótló és a javító vizsga között, azt ide kattintva találjátok.

Mennyibe kerül a vizsga?

Vizsgadíjat tehát akkor kell fizetnetek, ha már nincs tanulói jogviszonyotok, vagy már van érettségi bizonyítványotok. Akkor is kell fizetnetek, ha másodjára próbálkoznátok pótló vagy javító vizsgával. A vizsgadíjak eltérőek attól függően, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségire jelentkeztek: az előbbi 25 ezer forint, míg utóbbi esetében 42 ezer forintot. Ezt attól függően kormányablakban vagy ha középiskolában jelentkeztek, akkor az adott intézménybe kell befizetnetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.