Ingyenesen tanulnátok az egyetemen? Ezeket kell vállalnotok cserébe

Azt már mindenki tudja, hogy hol szeretné elkezdeni az egyetemet ősztől, de vajon mit kell vállalniuk a hallgatói szerződésben azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek? Mutatjuk a szabályokat.

  • Csik Veronika

Idén is több tízezren szeretnének valamilyen ingyenes képzésre bekerülni a felvételin - minden szakon nagy harc lehet az ösztöndíjas helyekért. Azonban ne feledjétek, mindennek van ára, így az ingyenes egyetemi képzéseknek is. Azért cserébe, hogy önköltség - azaz félévente több százezer forint kiadás - nélkül tanulhattok az egyetemen, komoly feltételeket kell vállalnotok.

A jelenlegi szabályok szerint minden magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet (oklevélszerzési kötelezettség), ÉS
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Hogy mindez mit jelent az oklevélszerzési kötelezettség? Például azt, hogy egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végeznetek.

A másik feltétel, amit a hallgatói szerződésben is vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általatok magyar állami ösztöndíjasként igénybe vett félévek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani. Azaz egy 6 vagy 7 féléves alapképzés ugyanennyi itthon ledolgozott félévet jelent majd.

Ez az úgynevezett 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség. Ha ezt nem teljesítitek, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét. Erről az Oktatási Hivatal oldalán olvashattok.

A 2021-es felvételi legfontosabb szabályait és az eljárással kapcsolatos legfrissebb híreket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.