Kíváncsiak vagytok, hogy mit tanulhattok majd a választott szakotokon szeptembertől? Mutatunk pár oldalt, amit érdemes megnézni.
Ha a választásnál, a jelentkezési határidő előtt nem is néztetek utána a kiválasztott szakok pontos leírásának, most itt az ideje.
A felvi szakleírásaiban megtaláltok minden fontos infót, amit az adott szakról (egyetemtől függetlenül) tudni kell. A szakleírásokban szerepel a képzési idő, a diploma megszerzéséhez szükséges kreditek száma és a képzésen választható szakirányok is.
Ha megkeresitek az általatok megjelölt képzéseket, akkor megismerhetitek a elvégzendő szakmai gyakorlat követelményeit, és az oklevél megszerzéséhez szükséges (idegen) nyelvi követelményeket is. Persze, ha mindenre kíváncsiak vagytok és még a végleges ponthatárok előtt utánajárnátok a leendő egyetemetek követelményeinek, akkor érdemes megkeresni közvetlenül az intézmény oldalán közzétett szakleírásokat is - esetleg lehetnek benne speciális elemek, amiket az adott egyetem vár el a hallgatóktól.
A szakleírások átböngészése akkor is hasznos lehet, hogy éppen sorrendmódosításon gondolkoztok, és többet szeretnétek megtudni a választásaitokról. Július 8-ig van lehetőségetek adatokat módosítani, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentummásolatokat benyújtani, jelentkezési helye(ke)t visszavonni, valamint egy alkalommal sorrendet módosítani. Erről itt olvashattok el mindent.
Mit tanulnak a legnépszerűbb szakokon?
Korábban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, vagy éppen milyen nyelvvizsgát kell majd bemutatnotok a diplomához. Az első részben az öt legnépszerűbb alapszakot vettük elő - ezt tanulhatjátok ősztől gazdálkodási és menedzsmenten, kereskedelem és marketingen, pszichológián, ápolás és betegellátáson vagy mérnökinformatikus képzésen. A második részben a top10-es lista második felét hoztuk el - ezt tanulhatjátok szeptembertől nemzetközi gazdálkodáson, pénzügy és számvitelen, programtervező informatikus képzésen, kommunikáció- és médiatudomány vagy gazdaságinformatikus szakon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
