Kíváncsiak vagytok, hogy mit tanulhattok majd a választott szakotokon szeptembertől? Mutatunk pár oldalt, amit érdemes megnézni.
Ha a választásnál, a jelentkezési határidő előtt nem is néztetek utána a kiválasztott szakok pontos leírásának, most itt az ideje.
A felvi szakleírásaiban megtaláltok minden fontos infót, amit az adott szakról (egyetemtől függetlenül) tudni kell. A szakleírásokban szerepel a képzési idő, a diploma megszerzéséhez szükséges kreditek száma és a képzésen választható szakirányok is.
Ha megkeresitek az általatok megjelölt képzéseket, akkor megismerhetitek a elvégzendő szakmai gyakorlat követelményeit, és az oklevél megszerzéséhez szükséges (idegen) nyelvi követelményeket is. Persze, ha mindenre kíváncsiak vagytok és még a végleges ponthatárok előtt utánajárnátok a leendő egyetemetek követelményeinek, akkor érdemes megkeresni közvetlenül az intézmény oldalán közzétett szakleírásokat is - esetleg lehetnek benne speciális elemek, amiket az adott egyetem vár el a hallgatóktól.
A szakleírások átböngészése akkor is hasznos lehet, hogy éppen sorrendmódosításon gondolkoztok, és többet szeretnétek megtudni a választásaitokról. Július 8-ig van lehetőségetek adatokat módosítani, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentummásolatokat benyújtani, jelentkezési helye(ke)t visszavonni, valamint egy alkalommal sorrendet módosítani. Erről itt olvashattok el mindent.
Mit tanulnak a legnépszerűbb szakokon?
Korábban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, vagy éppen milyen nyelvvizsgát kell majd bemutatnotok a diplomához. Az első részben az öt legnépszerűbb alapszakot vettük elő - ezt tanulhatjátok ősztől gazdálkodási és menedzsmenten, kereskedelem és marketingen, pszichológián, ápolás és betegellátáson vagy mérnökinformatikus képzésen. A második részben a top10-es lista második felét hoztuk el - ezt tanulhatjátok szeptembertől nemzetközi gazdálkodáson, pénzügy és számvitelen, programtervező informatikus képzésen, kommunikáció- és médiatudomány vagy gazdaságinformatikus szakon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
