Felvételi alkalmassági: vannak szakok, ahol még javában zajlanak a vizsgák

Sok egyetemen már elkezdődtek, de még egy ideig tartanak az idei felvételi alkalmassági vizsgák. Mutatjuk, hol nézhetitek meg a dátumokat.

  • Csik Veronika

Amennyiben a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy - elsősorban mesterképzésekben - felvételi vizsgát írnak elő, arról a Felvin, az intézményi meghirdetések oldalain találhattok részleteket. Azt, hogy melyik egyetemen mikor tartják a vizsgákat, illetve mennyit kell fizetnetek ezekért, ebben a táblázatban nézhetitek meg.

A vizsgáról értesítést, úgynevezett vizsgabehívót is fogtok kapni az intézménytől. Ha viszont az előbbiekben említett táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott egyetemnél, főiskolánál érdeklődnötök ezzel kapcsolatban - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Hány pontot ér az alkalmassági vizsga?

A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot a felvételin. Aki viszont az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra.

Az is nagyon fontos, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol az alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy ha például több tanító képzést is megjelöltetek, akkor csak egy alkalmassági vizsgára kell elmennetek. Abban az esetben viszont, ha csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve tanító szak is szerepel a jelentkezési listátokban, két alkalmassági vizsga vár rátok.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.