Ma a németérettségivel zárult a 2021-es vizsgaszezon első hete, sok végzősnek ezzel véget is ért az idei érettségiidőszak - szerintetek milyenek voltak a feladatok magyarból, matekból vagy éppen angolból? Mit gondoltok az eddig megszervezett vizsgákról?
Emelt szinten érettségiztem idén történelemből, azért, hogy egyetemre mehessek leginkább a plusz pont szerzése volt a cél. Viszont nem hiszem, hogy meg lesz - írta egy csalódott olvasónk az utolsó vizsga után.
"A magyar középszintű érettségi könnyű volt, a matek viszont nagyon nehéz és az angol is. A legnehezebb az emelt szintű történelemérettségi volt főleg, hogy már másfél éve online oktatás van és sokkal nehezebb volt felkészülni" - írta egy másik érettségiző. Azt is kiemelte, neki az angol levélre kevés volt az idő, de a többinél nem volt gond. "Nagyot csalódtam, tönkrement az életem, ennél butábbnak nem éreztem magam, mint ebben az egy hétben" - írta egy harmadik érettségiző.
Ti milyennek tartjátok az idei vizsgákat? Melyik volt a legnehezebb vizsganap és melyik volt a legkönnyebb?
Ha bővebben is leírnátok a véleményeteket az első hétről, vagy akár egy-egy tárgyról, feladatról akkor várjuk a beszámolóitokat az [email protected] címre.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
