Az egyik legfontosabb kérdés: mi történik, ha elfelejtettétek jelölni, melyik feladatot ne értékeljék?

Mi történik, ha nem egyértelműen jelöltétek, melyik feladatot nem szeretnétek, hogy értékeljenek a javítás során? Itt vannak a szabályok.

  • Eduline

A matekérettségi második feladatsora további két részre oszlik. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok több részkérdésből állnak. A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.  

Van ugyanis egy kis négyzet a feladatlapon, ide kellett beírnotok, hogy melyik feladatnak az értékelését nem szeretnétek. Ha ez kimaradt és - ahogy fogalmaz a vizsgaleírás - "a választás ténye egyértelműen nem derül ki a dolgozatból", automatikusan a 18. feladatot nem veszik figyelembe, akkor is, ha azzal több pontot szerezhetnétek. 

Vagyis sajnos sok pontot bukhattatok azzal, ha elfelejtettétek beírni a feladat számát a négyzetbe. 

Ugyanez igaz emelt szinten is. Ott a II. részfeladatsorban kaptatok öt feladatot, amelyből négyet kellett megoldanotok. A szabály itt is ugyanaz: fel kellett tüntetnetek, melyiket nem szeretnétek, hogy értékeljenek, különben az utolsót lesz az, amit nem vesznek figyelembe.   

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.