Összesen 70 pontot érnek, de mennyit kaphattok külön-külön a hosszabb feladatokért?

Hány pontot érnek a feladatok a középszintű matekérettségi második részében? Itt megnézhetitek.

  • Eduline

A középszintű matematikaérettségi második feladatrészére 135 percük volt a diákoknak. Ez a feladatlap további két részre volt bontva: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot, a II. B rész pedig három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmazott, amelyből a vizsgázónak kettőt kellett választania, és a javítótanárok csak ezt a kettőt fogják értékelni. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló idő alatt öt feladatot kellett megoldani, amellyel összesen 70 pontot lehetett szerezni. Itt megnézhetitek, milyen részpontszámokból adódik össze a maximális pont. 

A 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat is összesen 12-12 pontot ér, és mindegyik feladatnál 6-6- pontot kaphattok az a) és b) részfeladatokra.

A három választható feladat mindegyike 17 pontos. A gráfos-valószínűségszámításos-térgeometriás feladat részpontjai a következők: 2, 4, 4 és 7 pont. A Balaton-átúszásos részfeladatai 5, 8 és 4 pontot érnek, az utolsó feladat különböző részeivel pedig 3, 5, 4, 5 pontot szerezhettek.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.