Vajon a vírushelyzetben is érvényben marad-e a szabály, miszerint a vizsgázóknak ötven óra közösségi szolgálat teljesítése is feltétele az írásbelik megkezdésének? Válaszolt a minisztérium.
Elengedik az ötven óra közösségi szolgálatot, mint érettségi feltételt? - tette fel a kérdést írásban a minisztériumnak Ungár Péter (LMP) országgyűlési képviselő, Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig rövidre zárta a felvetést: nem.
A parlamenti kérdésre adott válaszában Rétvári Bence kiemeli, hogy "a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók jellemzően nem közvetlenül az érettségi vizsga előtt teljesítik, hanem 9-11. évfolyam alatt." Az viszont jelen esetben beleszólhat az ötven óra teljesítésébe, hogy a mostani végzősök lassan egy éve tanulnak otthonról és jelentősen szűkült a klasszikus közösségi szolgálatként beszámíttatható feladatok száma.
Amennyiben előfordul, hogy a 2020/2021. tanév végén érettségiző tanuló még a hátralévő időszakban kívánja teljesíteni a közösségi szolgálatot – írja válaszában az államtitkár -, „a jelen helyzetben azt javasoljuk, hogy csakis olyan teljesítési módokat válaszon, amely egyéni tevékenységre ad lehetőséget, a járványügyi szabályok betartása mellet.” Ehhez az Oktatási Hivatalnak is van útmutatója - teszi hozzá - melyben ajánlják például az online korrepetálást alsóbb évfolyamosoknak.
Tehát a szabály továbbra is él
A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzése és annak igazolása. Ez alól kivételek azok, akik felnőttoktatásban vesznek részt vagy sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján az igazgató határozatban mentesített. A szabály azt is kiemeli, hogy a kitétel a végzős gimnazistákra vonatkozik, az újraérettségizőkre nem.
Ha az írásbeli érettségi kezdetéig nincs meg ez az említett ötven óra közösségi szolgálat, az érettségi vizsgát nem kezdhetitek el, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezéseteket az igazgató törli - áll a köznevelési törvényben.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
