Amíg országosan átlagosan 11%-kal emelkedett a tavalyihoz képest a felsőoktatásba jelentkezők aránya, addig a Corvinus Egyetemre 16%-kal többen jelentkeztek, mint tavaly, összesen 8243 diák.
A 2020-as felvételihez képest 27%-kal több diák jelölte meg első helyen a Corvinus valamely alapképzését, 39%-kal többen jelentkeztek az egyetem mesterképzéseire, illetve 36%-al többen az osztatlan képzésekre. Összességében tehát idén átlagosan 30%-kal többen jelentkeztek első helyen a Corvinus Egyetem valamely képzésére.
Az Oktatási Hivatal adataiból az egyes szakokra vonatkozó tendenciák is látszanak. A legtöbb első helyes jelentkezés a gazdálkodási és menedzsmentre érkezett - míg tavaly 587-en, idén közel dupla annyian, 1174-en írták a jelentkezési lapjuk élére ezt az alapszakot. Ugyanennek az alapképzésnek az angol nyelvű formáján is megduplázódott az első helyes jelentkezők száma, ezt idén 270-en jelölték meg.
Kiugró érdeklődés mutatkozik az angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszakra is, ez a szak gyakorlatilag megtriplázta első helyes jelentkezői számát tavalyhoz képest: amíg 2020-ban 226-an, idén 630-an tették a listájuk élére. Továbbá több mint duplájára emelkedett tavalyhoz képest az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszak első helyes jelentkezőinek száma. De 58 százalékkal nőtt az angol nyelvű alkalmazott közgazdaságtan alapszakra, 21%-kal pedig a magyar nyelven induló kommunikáció- és médiatudomány alapszakra első helyen jelentkezők száma is.
A Corvinus mesterszakjai is népszerűek voltak
Az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány mesterképzését idén négyszer annyian jelölték meg első helyen, mint 2020-ban. A magyar nyelvű marketing mesterszakon 47%-kal nőtt, a vezetés és szervezés mesterszakon 30%-kal, a számvitel mesterszakon 25, a magyar nyelvű pénzügy mesterszakon 24, amíg a vállalkozásfejlesztés magyar nyelven induló képzésén 22%-kal nőtt a tavalyihoz képest az első helyes jelentkezések száma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
