Újabb petíció indult az idei szóbeli érettségik eltörléséért

A minisztérium többször is azt mondta, hogy a tervek szerint idén írásbeli és szóbeli vizsgák is lesznek - a petíciót már több százan aláírták.

  • Csik Veronika

Kérvényezzük a 2021-es tanév júniusában történő szóbeli vizsgák eltörlését

- írják a petíció létrehozói. Többek között azzal indokolják ezt, hogy a tavalyi évhez képest radikálisan megnőtt a napi új fertőzöttek és a napi elhunytak száma is. Ezen felül a 18 éves korosztály az oltási sorrend legvégén van, tehát kevés esélyt látnak arra, hogy sorra kerüljenek júniusig. Az Emmi viszont nemrég azt mondta, "az érettségit a tavalyi tapasztalatok hasznosításával, jelenlegi terveink szerint hagyományos módon szervezzük meg. Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket."

A petíció létrehozói szerint a szóbeli érettségi vizsga eltörlésével az érettségiző diákok és tanáraik megbetegedésének kockázatát kontaktok limitálásával jelentősen csökkenteni lehetne. A részletes indoklásban ezen felül kiemelik azt is, hogy szerintük az online oktatás nem olyan hatékony, mint a hagyományos, ugyanis a jelenlegi helyzetben a diákoknak nem volt lehetőségünk a szóbeli felelések menetét vagy a kísérleteket gyakorolni, végignézni az emelt szintű természettudományi tárgyak szóbeli vizsgájához. 

 Az elmúlt két tanévben, ami 20 hónap, csak 6 hónapot volt lehetőségünk személyes oktatásban részt venni - írják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.