50 ponttal kevesebb: nem mindig jár pluszpont az emelt szintű érettségiért

Fontos, hogy nem mindenkinek jelent automatikusan plusz pontot az emelt szintű érettségi. Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek, hogy megkaphassátok az 50 pontot.

  • Eduline

Két feltételnek is teljesülnie kell egyszerre azért, hogy pluszpontot érjen az érettségi.

Az egyik, hogy az emelt szintű érettségiért akkor kaphattok 50 többletpontot, ha legalább 45%-os eredményt értek el a vizsgán. Illetve nagyon fontos, hogy csak abban az esetben jár a többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből történik az érettségi pontok kiszámítása.

Ez mit jelent pontosan? Például, ha orvosi szakra jelentkeztek és ott a biológia vagy a kémia, vagy a matek számít, de ti tesiből tesztek emelt szintű vizsgát, akkor abból nem számolható érettségi pont, így többletpont sem jár érte. Azt, hogy pontosan milyen vizsgákat kérnek az egyes szakokon, itt nézhetitek meg.

Vizsgánkként egyébként 50 pontot kaphattok, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek - ez a maximum. Ha ennél esetleg több emelt szintű vizsgátok van, akkor sem jár érte több pont.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.