Ha már van diplomátok vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveletek, és egy újabb alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek a 2021-es felvételin, akár a már meglévő oklevél alapján is számolhatják a pontjaitokat. De mégis hogyan? Itt vannak a részletek.
Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám - alapképzés esetén 280 pont, felsőoktatási szakképzés esetén 240 pont - és 400 pont között arányosan kell megállapítani. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért az intézmények által adható pont a felvételi tájékoztató kiegészítésében jelenik majd meg, 2021. január 31-ig - írja a Felvi.
Azt, hogy kérhetitek-e a pontszámítást a diplomátok alapján, ha igen, akkor milyen feltételeket szabnak, és pontosan milyen módon számolják a pontjaitokat, azt az egyetemek határozzák meg. Erről szintén a Felvin, a szakok leírásánál találtok információt. Egy biztos: az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz még a többletpontokat is hozzáadják - ha van olyan, amire jogosultak vagytok. A pluszpontok listáját itt találjátok.
Ha ezt a pontszámítási módot kéritek, a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha jelzitek - a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével -, hogy az érettségi eredményeitek és a középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését. Amennyiben 2006. február 1. előtt szereztetek oklevelet, ennek a másolatát is csatolnotok kell a jelentkezési kérelemhez.
Így is kell egy emelt szintű érettségi?
Jó hír, hogy az oklevél alapján történő pontszámítással általában kiváltható az alap- és osztatlan szakok bemeneti követelménye, az emelt szintű érettségi. Ezt csak akkor kell teljesíteni, ha a benyújtott oklevél nem vehető figyelembe az adott szakon a pontszámításnál - olvasható a tájékoztatóban.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
