Milyen dokumentumokra lesz szükségetek a felvételinél?

Minden felvételi alkalmával fontos kérdés, hogy milyen dokumentumokat kell feltöltenetek, így most összeszedtük ezeket.

  • Eduline

Az E-felvételi jelentkezéskor fel kellett töltenetek valamennyi, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot. Azokat a dokumentumokat, amiket később kaptok meg, lesz majd lehetőségetek pótolni.

A Felvi felhívja rá a figyelmet, hogy a jelentkezéshez és a pontszámításhoz szükséges dokumentumok megfelelő módon történő benyújtása minden esetben a jelentkező felelőssége.

Kötelező beküldenetek:

  • az érettségi bizonyítványt
  • a 2005-ben szerzett érettségi tanúsítványt,
  • a 2006. február 1-je előtt szerzett magyar felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet,
  • külföldi felsőfokú oklevél másolatát,
  • a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását (banki átutalás esetén),
  • az érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelmet.

A pontszámításhoz szükséges egyéb dokumentumok, melyeket benyújthattok:

  • középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél a hozzá tartozó érettségi bizonyítvánnyal együtt,
  • a 2012 után szerzett, a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék alapján kiállított, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést  igazoló bizonyítvány (szakirányú továbbtanulás esetén),
  • a középiskolai bizonyítvány,
  • az oklevélmelléklet, leckekönyv.

 A többletpontok számításához szükségetek lehet:

  • a nyelvtudás igazolása (kivéve a 2003. január 1. utáni államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok),
  • a tanulmányi és művészeti versenyeredmények igazolása,
  • a sporteredmény igazolása,
  • a hátrányos helyzet igazolása,
  • a fogyatékosság igazolása,
  • a gyermekgondozás igazolása.

A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.