Mi a teendő, ha valaki igazoltan beteg a szóbeli vizsgák idején?

Véget értek az írásbeli érettségi vizsgák, hamarosan jönnek a szóbelik, de vajon mi a teendő akkor, ha a szóbeli vizsgák idején valaki igazoltan beteg?

  • Eduline

Az őszi érettségit is megnehezíti a koronavírus, több olyan eset adódhat a vizsgák alatt, melyekre korábban nem volt példa.

Megnéztük, hogy mi történik akkor, ha valaki már túl van az írásbeli vizsgán, azonban a szóbeli érettségik idejére igazoltan beteg lesz és karanténba kerül. Az Oktatási Hivatal oldalán az áll, hogy az a vizsgázó, aki igazoltan beteg, nem vehet részt az érettségi vizsgán. Ez esetben a vizsgázó fel nem róható okból nem vesz részt a vizsgán és az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatójának a vizsgaszabályzat erre vonatkozó része szerint kell eljárnia.

A vizsgaszabályzat szerint, ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

Ugyanez a szabály vonatkozik azokra a diákokra, akik azért nem tudnak szóbeli érettségit tenni, mert belépéskor a testhőmérsékletük meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket.

Mikor nézhetitek meg a kijavított érettségiteket, ha kormányhivatalban jelentkeztetek a vizsgára?

Az Oktatási Hivatal közzétette, mikor és hol nézhetitek meg a kijavított érettségi dolgozataitokat, ha valamelyik kormányhivatalban jelentkeztetek a vizsgára.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.