Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy mi a teendő, ha nem elégedett az érettségi vizsgájának eredményével.
Mi történik akkor, ha nem vagyok elégedett az emelt érettségi százalékával, mert felvételire vinném azt, és rosszul sikerült. Mikor tehetek ismételten érettségit?
- kérdezte olvasónk.
Megnéztük, hogy milyen lehetőségetek van, ha nem vagytok elégedettek az érettségi vizsga eredményével és javítani szeretnétek.
Fontos tisztázni, hogy a javító vizsga nem arra való, hogy ha valaki nem elégedett az eredményével, akkor újra vizsgázhat. Javító vizsga csak sikertelen eredmény esetén, és csak a következő érettségi időszakban tehető, illetve valamennyi vizsgarészt meg kell ismételni.
Olvasónk esetében arról van szó, hogy nem elégedett az eredménnyel, jobb jegyet szeretne a felvételi miatt. Az ő helyzetében újra kell jelentkeznie az érettségire a következő vizsgaidőszakban és így újra vizsgázhat, vagyis nem javító vizsgát tesz, hanem újra érettségizik az adott tantárgyból.
Ha valaki az előrehozott érettségi eredményével nem elégedett, akkor neki csak az érettségi vizsgák után, ha már megvan az érettségi bizonyítványa, van lehetősége újra vizsgázni a következő vizsgaidőszakban.
Korábban megírtuk, hogy mi történik, ha nem sikerül az előrehozott érettségitek és azt is, hogy mi a különbség a javító és a pótló vizsga között. Úgy tűnik, hogy az őszi érettségik normál menetrend szerint zajlanak majd, erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
