Októberben fogtok érettségizni magyarból, matekból, töriből, idegen nyelvből, vagy esetleg valamelyik másik tárgyból? Mutatjuk, hogyan tudtok készülni a vizsgákra.
Az idei őszi érettségi szezon 2020. október 16-án kezdődik a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel, amelyek egészen október 30-ig tartanak majd. A magyar nyelv és irodalom október 19-én lesz. A teljes vizsganaptárat itt nézhetitek meg.
De mégis hogyan készülhettek hatékonyan az írásbeli érettségikre? Az előző évek feladatsoraival. A 2020-as május-júniusi vizsgaidőszak középszintű anyagait itt, az emelt szintű anyagait itt, a a tavalyi őszi érettségi középszintű feladatsorait itt, az emelt szintűeket pedig itt nézhetitek meg. A 2019-es tavaszi, közép feladatokat innen, az emelteseket pedig innen tölthetitek le.
A 2018-as október-novemberi középszintű feladatokat itt, az emelt szintűeket itt, szintén ezen év tavaszi közép feladatait itt, az emeltet pedig itt találjátok. Ha már az összes említett feladatsort megoldottátok, de még mindig szeretnétek gyakorolni, akkor az ezeknél is régebbi feladatsorok között itt tudtok böngészni.
Hogyan fogja befolyásolni a koronavírus az őszi érettségit?
A tervek szerint normál menetrendben zajlanak majd az őszi érettségi vizsgák, persze szigorú óvintézkedések mellett. A nagy vizsgázói létszámú iskolákban tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az érettségi időszakában annak érdekében, hogy elkerüljék a zsúfoltságot az épületekben, és tartható legyen a védőtávolság - mondta korábban Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.
Milyen segédeszközöket használhattok az őszi érettségin?
Nagyjából egy hónap és kezdődik az őszi érettségi, ezért most összegyűjtöttük, hogy milyen legális puskákat használhattok a fő tárgyak írásbeli és szóbeli vizsgáin - már ha lesznek szóbelik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
