Jó hír a felvételizőknek: az előzetes ponthatárokhoz hasonló pontok születtek

Jellemzően az előzetes ponthatárokhoz közelítő pontok születtek a 2020-as felvételin, vagyis örülhetnek a diákok. Van azonban néhány kivétel (egyetem és szak is), ahol ez nem így alakult.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Néhány népszerű képzésen előzetes ponthatárt is húznak, így történt ez az idei felvételin is. A "központi" ponthatárok lényege, hogy azok, akik az érintett 41 szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, igen magasan meghúzott ponthatárt.

Az idei pontokra az jellemző, hogy többségében közelítenek a korábban meghatározott, előzetes ponthatárokhoz. Néhány egyetem kivételével - ahol kiugróan magas pontok születtek - mindenhol az előzetes ponthatárok közelében lévő pontok szerepelnek.

A kivételek

Zömében az ELTE képzései azok, ahol magasabb pontok születtek az előzetes ponthatárokénál: van olyan szak, ahol 60 ponttal is feljebb került a limit - ez például a szabad bölcsészet, ahol az előzetes ponthatár 340 pont volt, a végleges tehát pedig 400.

A jogász képzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemnél jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: 122-vel több az ELTE, a Pázmányon is 108-cal lett magasabb a végleges ponthatár, de a Debreceni Egyetem is 63 ponttal magasabbra emelte a limitjét. 

Majdnem hatvan ponttal magasabb ponthatár született a gazdálkodási és menedzsment szakon is, ez a Dunaújvárosi Egyetem esetén 458 lett az előzetes 400 ponthoz képest. De több népszerű egyetemnél született 20-30 magasabb pont a pszichológia és a kommunikáció és médiatudomány szak esetén is.

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.