Összeszedtük, mik a leggyakoribb hibák a matekérettségin.
Kezdeti sokk
Általában a legnagyobb problémát az okozza a matekérettségin, ha nem sikerül elsőre megoldani a feladatokat és leragadtok felette, ezzel ugyanis rengeteg időt veszíthettek. Fontos, hogy ne üljetek 10-15 percet egy-egy feladat felett, ha nem jön ki a megoldás, hanem lépjetek tovább a következőre, a problémás feladványra pedig térjetek vissza később.
Csak a számológép
Bár sok időt lehet spórolni azzal, ha géppel számoltok (feltéve persze, ha nem a vizsgán használjátok először), a levezetésre az írásbeli érettségin értékes pontokat lehet kapni, ezeket nem érdemes veszni hagyni.
Inkább ellenőrzésre érdemes használni a számológépet, bár sok esetben az ellenőrzésért is jár pont, így az a legbiztonságosabb, ha a papíron minden lépés szerepel, mert abba nem lehet belekötni.
Szöveges válaszok hiánya
A szöveges kérdésekre mindig szövegesen kell válaszolni, ezekért ugyanis pontokat kaphattok. Fontos, hogy még abban az esetben is válaszoljatok, ha nem vagytok biztosak a végeredményben, ugyanis erre a számolás menetétől független jár a pont.
Hány pontot szerezhettek a matekérettségin?
Mennyi idő áll rendelkezésetekre az egyes feladatsorok megoldásához és hogyan történik a pontszámítás? Fontos kérdésekre válaszolunk.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
