Sokakban felmerült már a kérdés, vajon hogyan fognak zajlani az érettségik a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Ugyanúgy lesznek megtartva az írásbelik, ahogy eddig? Esetleg későbbre halasztják őket? Íme az Oktatási Hivatal „válasza”.
Egyre több végzős teszi fel magának vagy nekünk a kérdést azzal kapcsolatban, vajon hogyan fog zajlani az idei érettségi a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Egyik olvasónk az Oktatási Hivatalnak is írt a témával kapcsolatban. Ezt a választ kapta:
„Az Oktatási Hivatal nem jogszabályalkotó szerv, nem hoz oktatáspolitikai döntéseket. Az Ön által felvetett kérdésre is az oktatásért (köznevelésért) felelős minisztérium (Emberi Erőforrások Minisztériuma - EMMI) fogja meghozni a döntéseket, szükség szerint jogszabályt módosít és ennek alapján kezdődhet majd meg például az érettségi vizsgák szervezése az Oktatási Hivatal által.
A járványhelyzet okán az oktatással kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal természetesen az EMMI is tisztában van, foglalkozik a megoldási lehetőségekkel, de ezeket például nagyban befolyásolja az is, hogy a veszélyhelyzet meddig tart vagy milyen mértékben mélyül esetleg a járványhelyzet. Amikor bármivel kapcsolatban döntés fog születni, arról a közvéleményt megfelelően tájékoztatják.”
Az Eduline is próbálta már hivatalos úton elérni az OH-t, hogy feltehessük az érettségivel kapcsolatos kérdéseinket, de a cikk megjelenéséig még ennyi választ sem kaptunk, mint az olvasónk. A levél alapján az EMMI-t is kerestük, akik szintén nem elérhetőek és az e-mailes megkeresésünkre sem reagáltak. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Felvételizők, figyelem! Szünetel a személyes ügyfélszolgálat a Felvin
A kihirdetett veszélyhelyzet és a koronavírus terjedésének megakadályozása miatt a Maros utcai személyes ügyfélszolgálat további intézkedésig zárva lesz - írják.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
